Móricz Barbárok című novellája a magyar irodalom egyik legismertebb és legerősebb szövege. Nyerssége, mélysége, ösztönszerűségében is szentséges atmoszférája utolérhetetlen.
Móricz Zsigmond: Barbárok (színházi előadás)
Móricz Barbárok című novellája a magyar irodalom egyik legismertebb és legerősebb szövege. Nyerssége, mélysége, ösztönszerűségében is szentséges atmoszférája utolérhetetlen.
Az előadásban ezt szeretnénk mi is kihangsúlyozni, és megmutatni a (népi) lét olykor durva, olykor buja, olykor pajzán, olykor erőszakos, de ugyanakkor szentséggel, részvéttel és hittel teli világát.
Az előadásban a prózai színház műfaja mellett nagyon erős hangsúlyt kap a mozgásszínházi és bábszínházi formanyelv, valamint a folyamatos élőzenei jelenlét.
Sokat tárgyalt téma, hogyan lehetne a magyar népművészetet színpadra alkalmazni, és egy olyan egyedi, magyar esztétikát, magyar színpadi formanyelvet létrehozni, ami mégis szervesen kortárs.
Magyarán: amit Kodály és Bartók megcsinált a zenében, azt miként lehetne lefordítani a színházra. Erre több törekvés is volt már, de ez az, ami minket is mélyen érdekel.
Az eredeti novellát megnyitva az előadásban Juhászné – a férjét és a fiát keresve – nemcsak a Dunántúlra megy el, hanem bejárja az egész Kárpát-medencét. Sőt, egy ponton a keresése egy metafizikus térbe is átlép, és végül a halálba is elutazik.
Ebben a vándorlásban szeretnénk leginkább megmutatni azt a fentebb vázolt szent és profán világot: garabonciásokkal, táltosokkal, boszorkányokkal, pásztorokkal, csárdával, templommal, pusztasággal, ünneppel és hétköznappal, faggyal és hőséggel teli közeget.
Mindezeken túl a Barbárok már a címében is meghatároz egy fontos témát a „barbárok” szó jelentése okán. Móricz is arról ír, hogy elvileg ugyanazt a nyelvet beszélő emberek annyira más világban, más életvitellel, más világszemlélettel élnek, hogy mégsem értik egymás szavát.
Ez a jelenség a mai világunkban is hatványozottan jelen van.
Végül, Juhászné keresésének motívuma egy izgalmas párhuzamot is hordoz: ahogyan ő embereket keres, úgy a gyűjtés folyamata is arról szól, hogy megpróbálunk felkutatni embereket, és általuk egy elmúlástól féltett tudást.
Szereplők: Appelshoffer János, Berecz István, Kacsó Hanga, Katona Kinga, Kurucz-Tókos Kata, László Rebeka, Herczegh Péter, Horváth Márk, Rémi Tünde, Szabó Sebestyén László és ifj. Zsuráfszky Zoltán.
Zene: ifj. Csoóri Sándor, Horváth Áron
Rendező: Berettyán Nándor
Fotó: Szőke Péter
Jegyár: 5500 Ft
