Az előadásban ezt szeretnénk mi is kihangsúlyozni, és megmutatni a (népi) lét olykor durva, olykor buja, olykor pajzán, olykor erőszakos, de ugyanakkor szentséggel, részvét­tel és hittel teli világát.

Az előadásban a prózai színház műfaja mellett nagyon erős hangsúlyt kap a mozgásszínházi és bábszínházi formanyelv, valamint a folyamatos élőzenei jelenlét.

Sokat tárgyalt téma, hogyan lehetne a magyar népművészetet színpadra alkalmazni, és egy olyan egyedi, magyar esztétikát, magyar színpadi formanyelvet létrehozni, ami mégis szervesen kortárs.

Magyarán: amit Kodály és Bartók megcsinált a zenében, azt miként lehetne lefordítani a színházra. Erre több törekvés is volt már, de ez az, ami minket is mélyen érdekel.

Az eredeti novellát megnyitva az előadásban Juhászné – a férjét és a fiát keresve – nemcsak a Dunántúlra megy el, hanem bejárja az egész Kárpát-medencét. Sőt, egy ponton a keresése egy metafizikus térbe is átlép, és végül a halálba is elutazik.

Ebben a vándorlásban szeretnénk leginkább megmutatni azt a fentebb vázolt szent és profán világot: garabonciásokkal, táltosokkal, boszorkányokkal, pásztorokkal, csárdával, templommal, pusztasággal, ünneppel és hétköznappal, faggyal és hőséggel teli közeget.

Mindezeken túl a Barbárok már a címében is meghatároz egy fontos témát a „barbárok” szó jelentése okán. Móricz is arról ír, hogy elvileg ugyanazt a nyelvet beszélő emberek annyira más világban, más életvitellel, más világszemlélettel élnek, hogy mégsem értik egymás szavát.

Ez a jelenség a mai világunkban is hatványozottan jelen van.

Végül, Juhászné keresésének motívuma egy izgalmas párhuzamot is hordoz: ahogyan ő embereket keres, úgy a gyűjtés folyamata is arról szól, hogy megpróbálunk felkutatni embereket, és általuk egy elmúlástól féltett tudást.

Rendező: Berettyán Nándor

Szereplők:
Appelshoffer János
Berecz István
ifj. Csoóri Sándor
Kacsó Hanga
Katona Kinga
Kurucz-Tókos Kata
László Rebeka
Herczegh Péter
Horváth Márk
Rémi Tünde
Szabó Sebestyén László
ifj. Zsuráfszky Zoltán

Jegyár: 5500 Ft